1. Késés

Lehet, hogy nem tűnik akkora bűnnek, pedig nagyon árulkodó jel! Azonnal meglátszik, hogy mennyire vagyunk megbízhatóak, mennyire tudjuk menedzselni az időnket és mennyire tudunk tervezni. Lehet a késést a forgalomra fogni vagy az időjárásra, de ez nem jelenti azt, hogy nem hagyunk negatív élményt a HR-es emlékezetében.

2. Telefoncsörgés/üzenethang

Ennél irritálóbb dolog nincs a világon! És nem HR-es szemmel nézve, hanem az utca embereként nézve! Bármilyen komoly találkozóra megyünk (nem kell állásinterjúra), az alapvető tiszteletet meg kell adnunk a társalgás többi tagjának is, és ennek része az, ha lenémítjuk a készülékünket. Nem lehet annyira fontos valami, hogy 30-40 percet ne bírnánk ki nélküle, legyen az telefon, tablet, bármi. A csörgés legidegesítőbb vetélytársa mára már a messenger hang. Aki végig tud ülni úgy egy állásinterjút – akár HR-es, akár jelölt, hogy végig csilingel valakinek a mobilja az ember legyen a talpán!

3. Technikai baki

Ezt már a Videóinterjú GYIK című szösszenetben fejtegettem (link:) miért is kínos, ha nem szól a mikrofonunk vagy torzítja a kamera képet valami. Ezért fontos ha videóinterjú előtt ellenőrizzük az számítógépünket, mikrofonunkat, telefont és mindent, amit csak tudunk!

4. Váltó öltözet hiánya

Sokan nem gondolnak rá, de az interjú helyszínére vezető úton bármi, de tényleg bármi megtörténhet. Éppen ezért ne legyünk lusták bepakolni egy váltás felsőt és nadrágot, mert lehet, hogy valaki a buszon leönt minket, vagy a kocsiból való kiszállás közben belelépünk egy pocsolyába és csurom víz lesz a nadrágunk. Ha van nálunk váltás öltözet, akkor gyorsan besurranunk a mosdóba és megoldjuk a problémát.

Sikeres interjúzást!

Mangoprof

A következőkben néhány "városi legendát" olvashatunk az állásinterjúkról és a pályázásról.

Tévedés 1# :Egy „fullos” önéletrajz már nyert ügyet jelent

Már többször beszéltünk róla, nem futunk újabb köröket. A lényeg, hogy kell a jó önéletrajz, mert anélkül a pályázatunk a kukában landolna, de nem vehetjük 100% sikernek. Ez csak egy kaput nyit meg nekünk, nem többet. Amiket érdemes elkerülni : 5 fő bűn az önéletrajzban

Tévedés 2# :Minden kérdésre van jó válasz

Na erről még nem sokat beszéltünk, talán csak a 7+1 szokatlan interjúkérdés posztban (Itt találod). Az ott szereplő kérdésekre is igaz, hogy bizony nincs jó válasz az interjúkon feltett összes kérdésre! Ha szokatlan, ha nem, sokszor nem a választ magát várják tőlünk, hanem a gondolkodást. Közhelyekkel élve „Nem a cél a fontos, hanem a megtett út.” – ez akármennyire hangzik mű szövegnek, nagyon is igaz az interjún elhangzott kérdések egy részére. Természetesen nem a kulcsinformációt tartalmazó kérdésekre igaz ez, de például arra, hogyan vélekedünk valamiről, tudunk-e gyorsan dönteni és meg tudjuk-e indokolni a választásunkat, ezekre teljesen igaz.

Tévedés 3# :Én elküldtem a CV-met, már csak várok

Ezt a kérdéskört nehéz objektíven megválaszolni, hiszen az ember személyiségétől függ, mennyire megy utána valaminek, amit szeretne. Ha például nem vagyunk annyira rámenősek, akkor is lehet esélyünk egy állás pályázásakor, viszont sokszor beválik az a taktika, hogy a CV elküldése után telefonon vagy e-mailben érdeklődünk utána, fogadták-e jelentkezésünket, érdekeseknek találnak-e minket az állásra. Ezt mindenki maga döntse el, melyik taktikát használja. A rámenős, HR-est zaklató típust, vagy a csendben kiváróst.

Tévedés 4# : „Meséljen magáról” felszólítás irreleváns

A legbutább gondolat, ami eszünkbe juthat, az, hogy ha megkérnek, meséljünk magunkról, azt mondjuk „minden benne van az önéletrajzomban!”. NEM! A hallgatóság tud olvasni és tudják jól, mi van leírva, itt mindenki arra kíváncsi, hogy hogyan tudjuk magunkat előadni, mennyire tudunk strukturált módon gondolkodni, beszélni, időnyomásra is tudunk-e összeszedettek maradni. Tehát jobb, ha elfelejtjük azt, hogy ez a kérdés irreleváns, hiszen van helye az interjún.

Tévedés 5# : Diploma= jó állás

Ez az örök tévhit, ha lesz diplomám, majd jól fogok keresni és jó munkahelyem lesz. Ezt nem tekinthetjük kőbe vésett szabálynak, hiszen az álláshirdetések 50% csak azért írja ki, hogy elvárás a minimum érettségi/szakmunkás végzettség/diploma mert a cég (pl multiknál) ezt várja el. Attól még egy pályázó nem ér kevesebbet a többinél, hogy nincs ugyanolyan papírja. Sőt, nagyon sokszor a diplomával rendelkező jelölt a tiszteletlenebb, érzéketlenebb vagy kevésbé rátermett.

Tévedés 6# :A legjobb jelölt kapja az állást

Ez a is gyakori hiba, amikor azt gondoljuk, hogy akinek minden papírja stimmel, minden tapasztalata megvan, az lesz a befutó. Legtöbbször ugyanis az derül ki, hogy egy állásra tudunk 10 jó jelöltet, de a személyes kompetenciáik miatt egyik sem felel meg, nem tud együtt dolgozni a többiekkel, nem tud nyomás alatt teljesíteni stb.. Sose érezzük kevesebbnek magunkat másoknál csak azért, azt gondoljuk nekünk a nyelvismeretünk gyengébb, vagy nincs annyi év tapasztalatunk, mint nekik!

Tévedés 7# : „jó beszélőkéd van, neked könnyen megy az interjú”

Az utolsó, mégis igen gyakori tévhit, amikor valakit azzal nyugtatunk meg, hogy „nyugi, neked biztosan menni fog az interjú, jó a beszélőkéd”. Ezzel tökéletesen fel tudjuk idegesíteni azt, akinek mondjuk, hiszen attól ő még izgul, másrészt tényleg olyat állítunk, ami nem igaz. A sikeres interjú 10%-a a jó „duma” és minden más a tartalmon, non-verbális kommunikáción és önbizalmon múlik.

Sikeres interjúzást!

Mangoprof

A blogra készített képeket megtalálod itt:

Mangoprof instagram

 Az állásinterjúk nagy része hazánkban eléggé átlagos módon zajlik, viszont sok külföldi példa utal arra, hogy a tengerentúlon kreatív és sokszor különleges módon tesztelik a jelöltek gondolatmenetét. Ezek közül most 7+1-et olvashatunk, a hátterükben rejlő magyarázattal is!

1. Vadászó vagy gyűjtögető?

A legtöbbet említett kérdés egy amerikai interjún. Miért? Mert azonnal el lehet dönteni a válaszból a jelölt személyiségét, erősségeit és gyengeségeit. Ha például egy manapság oly kedvelt közösségi média tartalom készítőt keresünk – igen van ilyen pozíció… de még mennyi... akkor azt a választ várjuk, hogy azt mondja gyűjtögető. Olyan ember, aki szívesen ül neki egy hosszadalmasabb adatelemzésnek, forrásokat gyűjt és szöveget ír. Egy vadászó személyiség nem ezt teszi.

2. Hogyan magyarázná el egy vak és süket számára a zöld színt?

Milyen elborult kérdés az ilyen?! És tudjuk a választ? -nem. Nem is ezt várják tőlünk! Azt várják ebben az esetben, hogy kezdjünk el gondolkodni, kezdjünk el belemenni ebbe a játékba és kérdezzünk! „Ez az ember születése óta vak? Mikortól vak?” – ha tapogatózunk azzal máris nyertünk! Természetesen jó válasz nincs.

3. Matematikai, logikai tesztek.

Ezek csak arra szolgálnak, hogy kicsit eltereljék a témát a száraz interjúkról, és gondolkodásra sarkallják az alanyt. Ilyen például a 3 villanykapcsoló a pincében és egy égő a padláson, vagy a barackfa és a folyó teszt. Egyszerűen meg tudják ingatni az embert, pedig nem szégyen, ha stresszhelyzetben nem tudjuk őket megoldani!

4. Ha választhatna a repülés és a láthatatlanság szuperképességek között, melyiket választaná?

Ez a kérdés tűnik a legbugyutábbnak, ugyanakkor rájöttek az amerikaiak – (ki más), hogy a vezetői képességek és a hozzáállás mérésére tökéletesen alkalmas, ugyanis erre a kérdésre a vezetők a repülést szokták választani, ami átfordítva azt is jelenti, hogy a jelölt szívesen kiáll a közönség elé ahelyett, hogy inkább a háttérben húzódna meg.

5. Mik azok a tulajdonságok, amiket a legjobban és a legkevésbé szeret a legjobb barátjában?

Micsoda csúnya kérdés ez. A csel abban rejlik, hogy mennyire leszünk őszinték, illetve mennyire használjuk az eszünket. Ha ugyanis egyből elkezdjük mesélni, hogy „Peti mennyire nem ért a nőkhöz, viszont a kakaós csiga receptje eszméletlen”, az nem igazán használható információ a HR-es számára. Ha viszont azt mondjuk, hogy „nem szeretjük, hogy túlságosan maximalista, így nagyon nehezen végez határidőkre a munkájával, viszont szeretjük azt az alázatot, amit a munkájában, iskolában és a magánéletben mutat” -egy tökéletes kinyilatkoztatás.

6. Amikor végzünk az interjúval, Ön kimegy az ajtón és talál egy lottószelvényt, amivel nyer 10 millió forintot. Mit tesz?

„Bár így lenne”- ezzel inkább ne kezdjünk. Gondoljuk át, azért kérdeznek 10 millióról, mert az befektetni elegendő, de életünk végéig nem tartani ki, -sem el minket. Arra kíváncsiak itt a HR-esek, hogy azt mondjuk-e, hogy nem is jövünk vissza, nem érdekel az állás. Ugyanis, aki hosszútávra tervez, előre gondolkodik, az azt mondja, hogy „nagyon örülne, befektetné valamibe, majd várná a választ az interjú folytatását illetően”.

7. Hogyan készít el egy rántottát?

Buta kérdés! – Vagy mégsem? Ha elvonatkoztatunk a szokatlan kérdéstől és elgondolkodunk rájövünk, hogy mit is akarnak tőlünk. Azt, hogy mennyire tudunk strukturáltan gondolkodni, mennyire tudunk egy ilyen egyszerűnek tűnő folyamatot tökéletesen levezetni az alapanyagok és eszközök bemutatásától kezdve a végtermék elkészüléséig. A legtöbb gyártócégnél szeretnek a konyhaművészetből meríteni példákat, mert ez hasonlít a legjobban egy „gyártáshoz”. Kell beszerzés, recept, elkészítés, akár csomagolás stb. Így már nem is olyan meglepő kérdés, ugye?

+1 Ha lehetősége lenne egy kollégáját hátráltatni, hogy Ön feljebb jusson a ranglétrán, mit tenne?

Na ez nagyon gonosz, mégis gyakran felteszik. Azt gondolnánk, hogy erre mindenki azt a választ adja, hogy „semmit”. Azaz nem hátráltatná kollégáját a saját előrejutásáért, pedig a 30%-a a megkérdezetteknek azt válaszolja, igen, megtenné. Mit tudunk meg ezekből az információkból? Ha igent válaszol, akkor tudjuk, hogy a jövőben a munkahelyi feszültség központjában állhat az adott személy, aki nem kerüli el a konfliktushelyzeteket. Ha nemet válaszol, akkor sem 100%, hogy igazat mond, de nagy valószínűséggel hisz a becsületes munkában és abban, hogy mindenki a saját eredményei által tud feljebb jutni a ranglétrán.

Sikeres interjúzást!

Mangoprof

A blogra készített képeket megtalálod itt:

Mangoprof instagram

A korábbi 2 részben már megismertük az Interjúzási Kompetencia mátrix sajátosságait, és azt is, melyik pozíció/munkakör milyen interjút takar valójában. Mátrixunk utolsó eleme a Szociális kompetenciák.

Az Inner Value-k utolsó eleme a Szociális kompetenciák, tehát belső értékcsoport. Jellemzően az empátiára és a konfliktus kezelésre gondolunk ha meghalljuk azt, hogy „szociális kompetencia”, pedig ennél sokkal összetettebb dolog. Ide tartozik a kommunikáció, ami tanult, de mégis a belső értékekhez köthető, ugyanakkor az érdekérvényesítés is (aminek eszköze lehet a kommunikáció), aminek egyik legfontosabb eleme a vezetés!

Máris látszik, hogy a szociális kompetencia gyűjtőnév temérdek pozíciónál szóba fog kerülni, lehet az vevőszolgálati specialista, kereskedő vagy akár valamilyen vezetői pozíció. Mint azt már korábban is említettem, nincs olyan, hogy valamelyik kompetenciára 100%-ig rámegy egy HR-es és nem is kíváncsi a többire mellette, de ha mondjuk egy vevőszolgálati specialistát keres, nagy eséllyel fogja a szociális készségek irányába terelni az interjút, mert ez a legfontosabb egy ilyen munkakörben. Tehát mondhatjuk, hogy arányaiban egy ilyen interjú: 60% Szociális, 15% Személyiség, 10% Szakmai és 15% Módszertani részekből áll majd.

Az interjúzási kompetencia mátrix rovat nem kőbe vésett szabály, csupán segítségnyújtás azon pályázók részére, akiknek szükségük van egy kis támogatásra, és nagyobb magabiztossággal indulnak el egy interjúra, ha legalább sejtésük van milyen irányba fog (nagyjából) az elmenni.

Sikeres interjúzást!

Mangoprof

A blogra készített képeket megtalálod itt:

Mangoprof instagram

Korábbi részben megtudtuk, hogy igazából minden interjú kompetenciánkról szól és azt is, hogy az Interjúzási Kompetencia mátrix szerint mik az alapcsoportok egy interjún kompetencia szempontjából. Már az is kiderült, hogy mikor fókuszál a HR-es a Módszertani kompetenciák megismerésére és kiértékelésére, így nincs más hátra mint megismerni a következő két elemet a mátrixból, ezek pedig a Szakmai kompetencia és a Személyiség.

A Szakmai kompetencia egy Learned skill – azaz tanult készség, alapvetően az iskolában megtanultakat foglalja magába. Beletartozik bármilyen, a pályázott pozícióhoz releváns szakmai képzésről hozott tudás, saját tanulmányok, akár saját diplomamunka is. Nem lehet 100%-ig élesen elválasztani a Módszertani kompetenciáktól, hiszen a kettő kiegészíti egymást, de sok olyan munkakör van, ahol elengedhetetlen az erős szakmai tudás és elhanyagolható a megvalósításból szerzett tapasztalat.

Általában pályakezdők esetén irányul az interjú e felé a szegmens felé, hiszen aki még nem dolgozott, nem szerzett fizikailag tapasztalatot, az csak az iskolában megszerzett tudására hagyatkozhat, illetve a HR-es is „csak” ebből tud elindulni. Pályakezdőknél az interjú 65%-a szól erről, 15% a személyiségről és 10-10% a Módszertanról (annak elképzeléséről) és Szociális kompetenciáról.

Pályakezdőkőn kívül még olyan interjún lehet elnyomóan több a Szakmai kompetenciára irányuló kérdés, ahol esetleg szaktanácsadásra van szükség, bár ebben az esetben a Szociális kompetencia is megjelenik, hiszen a szaktanácsadónak el kell tudni érni, hogy rá figyeljen rá a hallgatóság, amit csak kiemelkedő kommunikációval ér el.

A Személyes kompetencia egy Inner value – azaz egy belső értékcsoport, amit nem tudunk – vagy csak kis részben tudunk igazán befolyásolni. Minden olyan személyiségi elem ide tartozik, ami meghatároz minket: szorgalmunk, kreativitásunk, önállóságunk, nyitottságunk és optimizmusunk. Ezt a felsorolást órákig lehetne folytatni, de szerintem érthető a lényege. Sokszor probléma viszont, hogy az álláshirdetéseket úgy fogalmazzák meg, hogy nem nyilvánvaló, milyen személyiségű embert keresnek, és csalódás éri mindkét felet az interjún, amikor kiderül, hogy nem az a jelölt, akire a HR-es számított. Ugyanígy, van, hogy a hirdetés megfelelően, pontosan megírja, milyen embert keresnek, mi pedig jelentkezünk, akkor is , ha tudjuk, hogy totálisan ellenkező személyiség vagyunk. Itt fontos megemlíteni korábbi posztomat arról, hogy legyünk őszinték ÖNMAGUNKHOZ!

http://findmyway.reblog.hu/allaskeresesminden-amit-tudni-kell-a-megfelelo-allas-kivalasztas

Röviden: ne jelentkezzünk olyan hirdetésre, amihez nem illik a tudásunk, tapasztalatunk vagy személyiségünk!

A Személyiség sokszor kulcskompetenciákat foglal magába, így nehéz százalékosan megállapítani, milyen interjúkon mekkora arányban szerepel. Minden pozícióra vonatkozóan meg fog jelenni az interjún egy-egy kérdés formájában, de nagy probléma nem lehet, ha jól van elkészítve a hirdetés és a jelentkező is őszintén alkalmasnak érzi magát a pozícióra. Egy bizonyos, az önéletrajzunk az első árulkodó nyom a személyiségünkről, mert – ahogy már ezt is említettem itt: http://findmyway.reblog.hu/a-modern-cv-titkai az önéletrajz is egyfajta önkifejezés, így ha egy kreatív, jól összeszedett önéletrajzzal pályázunk, ami illik a hirdetéshez, 99%, hogy be fognak hívni minket egy interjúra.

A következő részben: Szociális kompetenciák – hol jön elő, mikor kiemelten fontos

Sikeres interjúzást!

Mangoprof

A blogra készített képeket megtalálod itt:

Mangoprof instagram

Minden interjú lényegében a kompetenciánkról szól, arról, hogy élőben is prezentáljuk erősségeinket és bebizonyítsuk, hogy mi vagyunk a tökéletes választás a pályázott pozíció tekintetében. Az viszont, nem mindegy, hogy egyes kompetenciákra mekkora hangsúly helyeződik egy állásinterjún. Ha eddig nem tudtad mire számíthatsz az állásinterjúdon, most megtudod!

Alapvetően két fő irányba mehet el egy interjú, az egyik az Inner values – belső értékek, a másik pedig a Learned skills – azaz tanult készségek irányába. E kettő valamelyike vezeti az interjú vonalát, míg a másik csak kisebb részben jelenik meg, arányuk pedig attól függ, milyen pozícióra jelentkezünk. Lehet, hogy egy adott pozíció nem igényel kiemelkedő szakmai tudást és 10 éves tapasztalatot, de fontos a személyiség és a kommunikációs készségek, ebben az esetben inkább ezekre erősítenek rá a beszélgetés során, míg akad olyan pozíció is, ahol szinte teljesen mindegy milyen kreatív és empatikus az ember, sokkal fontosabb, hogy szakmailag 100%-os tudással és tapasztalatokkal rendelkezzen.

Interjúzási kompetencia mátrix (IKM) úgy jön létre, hogy a fent említett két fő csoportot két-két kulcskompetenciára bontjuk le. Ezzel már sokkal pontosabban meg tudjuk mondani, egy-egy álláshirdetés milyen típusú kompetenciákat vár el és azt is, mi fog történni az interjún. A képen látható 4 fő csoport a Szakmai és Módszertani illetve a Személyiség és Szociális csoportok. Ez a négy határozza meg a pozíciót.

Olyan munkák, ahol a fizikai megvalósítás a lényeg, a Módszertani részre fog jobban ráerősíteni a HR-es, tehát azt akarja legjobban megtudni, hogy mennyire tapasztalt a jelölt, mennyire tud rendszerben gondolkodni (a munkatapasztalatai segítségével). Ilyenkor teszteket is szoktak alkalmazni, pontosan azért, hogy megtudják mennyire tudja az idejét beosztani, mennyire tudja priorizálni a rá jutó feladatokat és mennyire képes megoldani a problémákat. Százalékosan kifejezve, az interjú a következőkről fog szólni: 70% Módszertani kompetenciák, 10% szakmai kompetenciák, 10% Személyiség és 10% Szociális kompetenciák.

Milyen pozíciók esetében lesz ilyen az interjú: raktárlogisztikai pozícióknál, anyagmozgatóknál, gépkezelőknél, karbantartóknál stb.

Folytatás a következő részben: Szakmai és Személyes kompetenciák - milyen pozícióknál kerülnek előtérbe

Sikeres interjúzást!

Mangoprof

A blogra készített képeket megtalálod itt:

Mangoprof instagram

1. Ez nem is komoly interjú, ugye nem kell kiöltözni?

De bizony! A videóinterjú 100%-ig komoly interjúzási opció, sok időt és energiát meg lehet spórolni vele, hiszen van, hogy nem csak a jelölttel nehéz időpontot egyeztetni egy személyes találkozáshoz, de még vállalaton belül is nehéz összeszedni az érdekelt kollégákat. Így jön a B verzió, a videóinterjú. Első – és legfontosabb- lépés, a külsőnk. Élhetnénk klisékkel, hogy a külső nem fontos, mindenkinek a belső értékeit kell nézni, de ebben a csúnya materiális világban igenis kell a külső, pláne egy interjún. Ha elegánsan, nem hivalkodóan kiöltözünk annak pozitív üzenete lesz. Egyrészt, hogy komoly szándékaink vannak, érdekel minket a cég és a pozíció is és komolyan vesszük a lehetőséget, másrészt pedig egyfajta tiszteletet is kommunikálunk a hallgatóság felé. Itt fontos kitérni arra is, hogy nem csak felsőtestig öltözünk ki! Bármi megtörténhet az interjú ideje alatt, nem csak a laptop kamerájának látószögéig kell szépnek/ápoltnak látszanunk, hanem azon túl is

2. Milyen helyszínt válasszak az interjúnak?

Amikor a helyszínen gondolkodunk, fontos, hogy törekedjünk a zajos kávézók és nagy terek elkerülésére, hiszen legfőbb célunk az lesz, hogy „eladjuk” magunkat valaki másnak, és nem lenne rossz, ha hallanák, amit mondunk és nekünk is szerencsés lenne hallani a kérdéseket. Igyekezzünk egy kisebb teremben/szobában egy asztal mellett ülve elhelyezkedni, hogy megfelelő szögből vegyen a kamera. Az a helység, amit kiválasztunk az interjú „helyszínének” legyen rendezett, ne legyenek poszterek a falon, sem óriási szennyesruha kupac a sarokban. Ha megtaláltuk a megfelelő helyet, koncentrálhatunk a kamera látószögére, legfőképpen a fényre. Minden esetben szemből érkezzen a fény, ami nem vakít. Amellett, hogy bezárkózunk egy szobába, jó ha a környezetünket is figyelmeztetjük arra, hogy a következő 1-1,5 órában nem szabad zajt csapni, senki ne rohangáljon be hozzánk.

3. Fontos-e, hogy milyen elektronikai eszközökkel rendelkezek?

Hogyne! Természetesen, nem szükséges mindenkinek a legdrágább almás notebook-t használnia, megfelel a célnak egy másik márka olcsóbb és ugyanolyan jó készüléke is, csupán arra figyeljünk oda, hogy a mikrofon jó állapotban legyen, ne recsegjen -ha kell állítsuk magasabbra a mikrofon érzékenységét -, legyen szép a kamera képe, az internet sebessége olyan legyen, hogy a videóhívás ne akadozzon. Ezeket jó, ha előre leteszteljük, pl felhívunk valakit Skype-on a családból és kipróbáljuk, hogy megfelelően hallanak, látnak minket.

Ha ezekre a részletekre odafigyelünk, biztosan nem fogjuk magunkat kínosan érezni a videóinterjúnk során.

Sikeres interjúzást!

Mangoprof

A blogra készített képeket megtalálod itt: 

Mangoprof instagram

(videó forrás: BBC NEWS)