„A gyerek tanuljon minél több nyelvet!” - halljuk mostanában a tv-ből, rádióból, olvassuk a neten - a hasonló blogokon - és mi tagadás, tényleg hasznos dolog. Amellett, hogy szüleink szerint így lesz igazán jó állásunk, a nyelvtanulás mára már része az életünknek. Gondoljunk csak bele, igazából, valamilyen szinten mindenki beszél angolul…a hétköznapokban: facebook, e-mail, - ezeket most is angolosan olvassuk ki.

Azonban egy nyelvvizsga megszerzése, na az igazán nagy falat, bárki is áll neki! Nem kifejezetten a tanulás részéről beszélek, azt mindenki maga oldja meg, hogy hogyan készül, mennyit és milyen rendszer szerint. Viszont van egy pár színfal mögötti információ, amivel jó ha tisztában vagyunk, így talán könnyebben ugrunk neki a vizsgának.

Az első és legfontosabb tudnivaló: HAZUDJ!

A legtöbb vizsgázó ott rontja el a dolgot, hogy lefagy egy kérdésnél, mert magyarul sem tudja a választ, vagy nem tudja mit is gondol a témáról. Ez talán a nyelvvizsga leggonoszabb része, hiszen joggal háborodunk fel, egy 17 éves gyereknek milyen fogalma lenne a „hajléktalanság növekedésének gazdaságra gyakorolt hatása”-ról. Hát semmi.

DE NEM IS EZ A LÉNYEG!

Az első, hogy próbáljunk meg minél több témakört megismerni az anyanyelvünkön, hogyha felmerül kérdésként, ne fagyjunk azonnal le tőle. Nem kell bemagolni gazdasági könyveket, vagy társadalomtudományi elemzéseket idegen nyelven, csupán annyi a dolgunk, hogyha előkerül egy olyan kérdés, amiről nem is tudjuk, hogy van-e véleményünk, kezdjünk el helyesen HAZUDNI. Ennyi az egész! Ugyanis, nem a válaszra kíváncsi a vizsgáztató, hanem a szókincsünkre, a beszédünkre és a nyelvtanra, így ha szépen, összeszedetten elmondjuk, hogy nem sokat tudunk erről a témáról, viszont hallottuk a rádióban, vagy olvastunk egy cikket, ami a helyi hajléktalanokkal foglalkozott, máris elmondtunk egy csomó mindent! A lényeg nem az, hogy örök barátok legyünk a vizsgáztatóval, hanem, hogy helyesen megnyilvánuljunk.

nyelvvizsga amit tudni kell hazudj hogyan csináld

Másik példával: Arról kell vitát indítanunk, hogy „Az állatkísérlet világszerte engedélyezett dolog és minden kutyát és macskát oda kell adni az X cégnek, hogy rajtuk is kísérletezzenek”:

Én magamban azt gondolom, hogy ez az állatok jogainak megsértése és embertelen dolog, szerintem büntetni kéne…de ezt nem tudom elmondani. Akkor most ülök csendben. NEM! Akkor elkezdek mellette érvelni (hazudni), hogy ez mennyire újító ötlet, és támogatom, és amúgy is túl sok az állat…

Mindenki tudja, hogy nem így gondoljuk, de senkit nem fog érdekelni, mert szépen belementünk a beszélgetésbe.

Összegezve: Arról kell beszélni, amiről tudunk, ha ez nem az, amit igazából gondolunk/amiben hiszünk... ám legyen!

Mangoprof