Ebben a részben a szóbelire koncentrálunk, hiszen a vizsgázók 75%-ának ez esik nehezére, ettől a résztől ijednek meg, mert nem szeretnek megszólalni idegen nyelven.

Ha magabiztosan akarunk nekiindulni a nyelvvizsgának, akkor a legjobb amit tehetünk, hogy olyan vizsgatípust választunk, ahol előre engedélyezett a szóbeli partner kiválasztása. Nem minden vizsgán van így, ezért mielőtt jelentkezünk érdemes utána járni, van-e lehetőségem például az osztálytársammal együtt szóbelizni és nem névsor szerint egy idegennel hoz majd össze az élet.

Miért jobb az első verzió? Mert így együtt tudtok készülni, ezáltal ismeritek a másik minden rezdülését, tudjátok neki melyik téma megy jobban és melyik kevésbé. Azt is tudjátok mire a vizsgához értek, hogy esetleg mikor pánikol be a másik és hogyan tudjátok kimenteni valami egyszerűbb kérdéssel. Ezek olyan apróságok, amik nagyon nagy magabiztosságot adnak a vizsgázóknak és ezt kár elpocsékolni. Persze, ha éppen senki nem tervez olyan nyelvből és olyan szinten vizsgázni mint te, akkor nem marad más opció, mint hagyatkozni a névsorra és azzal kell beszélgetned, aki marad, legrosszabb esetben a vizsgabiztossal.

Azért is jó ha egy számodra ismertebb emberrel beszélsz, mert tudod mérni, hogy mennyire vagytok egy szinten, erősebb-e nálad, gyengébb-e stb. Ha valakit csak „dob a gép” akkor elsőre ez eleve sokkol, hiszen nem ismered, és ha még a várakozás közben játsza nektek a nyelvzsenit, akkor mindenki stresszelni kezd, és még hallgathatod is, hogy „nem irigyellek, hogy vele mész be” és hasonlók. Ugyanakkor azzal is stresszhelyzetbe kerülsz – mintha még nem lennél abban – hogyha bementek, és valami extra menőt mondd, mondjuk egy középfokú vizsgán felsőfokú minőségben beszél, akkor azonnal pánikba esel, hiszen hallod mennyire jó, és lehet, hogy te pontosan tudod mit kell mondani, tudod a nyelvtant is, de pszichológiailag elhitette veled, hogy te nem vagy annyira jó, és amíg te lefagyva ezen agyalsz, addig ő learatja a babérokat.

Nem azt állítom, hogy a nyelvvizsga egy véres harctér, de gondoljunk bele, mindenki a saját sikerének kovácsa, és igen, vannak olyanok, akik odamennek és megpróbálják kihozni magukból a maximumot – amivel amúgy semmi baj nem  lenne – de olyan módon, hogy megpróbálják elnyomni a másikat.

Ezzel senkit nem akarok elijeszteni, csupán jobb, ha olyan társat választasz magadnak a vizsgára, akit ismersz így összehangol módon tudtuk majd beszélgetni.

Mangoprof

„A gyerek tanuljon minél több nyelvet!” - halljuk mostanában a tv-ből, rádióból, olvassuk a neten - a hasonló blogokon - és mi tagadás, tényleg hasznos dolog. Amellett, hogy szüleink szerint így lesz igazán jó állásunk, a nyelvtanulás mára már része az életünknek. Gondoljunk csak bele, igazából, valamilyen szinten mindenki beszél angolul…a hétköznapokban: facebook, e-mail, - ezeket most is angolosan olvassuk ki.

Azonban egy nyelvvizsga megszerzése, na az igazán nagy falat, bárki is áll neki! Nem kifejezetten a tanulás részéről beszélek, azt mindenki maga oldja meg, hogy hogyan készül, mennyit és milyen rendszer szerint. Viszont van egy pár színfal mögötti információ, amivel jó ha tisztában vagyunk, így talán könnyebben ugrunk neki a vizsgának.

Az első és legfontosabb tudnivaló: HAZUDJ!

A legtöbb vizsgázó ott rontja el a dolgot, hogy lefagy egy kérdésnél, mert magyarul sem tudja a választ, vagy nem tudja mit is gondol a témáról. Ez talán a nyelvvizsga leggonoszabb része, hiszen joggal háborodunk fel, egy 17 éves gyereknek milyen fogalma lenne a „hajléktalanság növekedésének gazdaságra gyakorolt hatása”-ról. Hát semmi.

DE NEM IS EZ A LÉNYEG!

Az első, hogy próbáljunk meg minél több témakört megismerni az anyanyelvünkön, hogyha felmerül kérdésként, ne fagyjunk azonnal le tőle. Nem kell bemagolni gazdasági könyveket, vagy társadalomtudományi elemzéseket idegen nyelven, csupán annyi a dolgunk, hogyha előkerül egy olyan kérdés, amiről nem is tudjuk, hogy van-e véleményünk, kezdjünk el helyesen HAZUDNI. Ennyi az egész! Ugyanis, nem a válaszra kíváncsi a vizsgáztató, hanem a szókincsünkre, a beszédünkre és a nyelvtanra, így ha szépen, összeszedetten elmondjuk, hogy nem sokat tudunk erről a témáról, viszont hallottuk a rádióban, vagy olvastunk egy cikket, ami a helyi hajléktalanokkal foglalkozott, máris elmondtunk egy csomó mindent! A lényeg nem az, hogy örök barátok legyünk a vizsgáztatóval, hanem, hogy helyesen megnyilvánuljunk.

Másik példával: Arról kell vitát indítanunk, hogy „Az állatkísérlet világszerte engedélyezett dolog és minden kutyát és macskát oda kell adni az X cégnek, hogy rajtuk is kísérletezzenek”:

Én magamban azt gondolom, hogy ez az állatok jogainak megsértése és embertelen dolog, szerintem büntetni kéne…de ezt nem tudom elmondani. Akkor most ülök csendben. NEM! Akkor elkezdek mellette érvelni (hazudni), hogy ez mennyire újító ötlet, és támogatom, és amúgy is túl sok az állat…

Mindenki tudja, hogy nem így gondoljuk, de senkit nem fog érdekelni, mert szépen belementünk a beszélgetésbe.

Összegezve: Arról kell beszélni, amiről tudunk, ha ez nem az, amit igazából gondolunk/amiben hiszünk... ám legyen!

Mangoprof

1. Késés

Lehet, hogy nem tűnik akkora bűnnek, pedig nagyon árulkodó jel! Azonnal meglátszik, hogy mennyire vagyunk megbízhatóak, mennyire tudjuk menedzselni az időnket és mennyire tudunk tervezni. Lehet a késést a forgalomra fogni vagy az időjárásra, de ez nem jelenti azt, hogy nem hagyunk negatív élményt a HR-es emlékezetében.

2. Telefoncsörgés/üzenethang

Ennél irritálóbb dolog nincs a világon! És nem HR-es szemmel nézve, hanem az utca embereként nézve! Bármilyen komoly találkozóra megyünk (nem kell állásinterjúra), az alapvető tiszteletet meg kell adnunk a társalgás többi tagjának is, és ennek része az, ha lenémítjuk a készülékünket. Nem lehet annyira fontos valami, hogy 30-40 percet ne bírnánk ki nélküle, legyen az telefon, tablet, bármi. A csörgés legidegesítőbb vetélytársa mára már a messenger hang. Aki végig tud ülni úgy egy állásinterjút – akár HR-es, akár jelölt, hogy végig csilingel valakinek a mobilja az ember legyen a talpán!

3. Technikai baki

Ezt már a Videóinterjú GYIK című szösszenetben fejtegettem (link:) miért is kínos, ha nem szól a mikrofonunk vagy torzítja a kamera képet valami. Ezért fontos ha videóinterjú előtt ellenőrizzük az számítógépünket, mikrofonunkat, telefont és mindent, amit csak tudunk!

4. Váltó öltözet hiánya

Sokan nem gondolnak rá, de az interjú helyszínére vezető úton bármi, de tényleg bármi megtörténhet. Éppen ezért ne legyünk lusták bepakolni egy váltás felsőt és nadrágot, mert lehet, hogy valaki a buszon leönt minket, vagy a kocsiból való kiszállás közben belelépünk egy pocsolyába és csurom víz lesz a nadrágunk. Ha van nálunk váltás öltözet, akkor gyorsan besurranunk a mosdóba és megoldjuk a problémát.

Sikeres interjúzást!

Mangoprof

Bizonyára nem újdonság, hogy aki dolgozik, azt éri munkahelyi stressz. Lehetünk buszvezetők, építészek vagy asztronauták, ott, ahol nem 1 ember dolgozik, biztosan vannak könnyebb és nehezebb napok.

A munkahelyi stressz sok tényezőből adódhat, de legtöbbször a munkamegosztás, rossz kommunikáció és a türelem hiánya okozza. Amit tehetsz, hogy kevesebb jusson neked ebből:

Maradj szervezett!

Ha megvan a saját rutinod, a saját magadnak felállított határidőid, akkor fókuszálj azokra. Próbáld meg a saját tempódat tartani, ezáltal nem lesz rajtad nyomás a többiek felől. Ugyanakkor a szervezettség abban is kimerül, ha például rendet teszel az asztalodon, hiszen sokkal jobb olyan helyen dolgozni, olyan környezetben alkotni, ahol rend van. Az ember jobban érzi magát ha szép az asztala, rendezett a szekrénye és nem tíz tonna papír hánykolódik az asztalán. Igyekezz rendet tartani az asztalodon, és biztosan kevesebb stressz ér majd! Amellett, hogy környezetünket rendeztük, fejben is tegyünk rendet. Gondoljuk át az új- és a meglévő feladatainkat, priorizáljuk őket, azaz állítsunk fel egy sorrendet magunkban, hogy mi az, amit előre kell vennünk és mi az ami maradhat későbbre. Ha szükséges, egyeztessünk a kollégákkal is ezekről, hiszen a jó kommunikációval megoldjuk a konfliktushelyzetek.

Tartsd távol magad a konfliktusoktól

Mondani könnyű, betartani nehéz. Pedig ezzel tudjuk a legtöbbet tenni annak érdekében, hogy a stressz behálózzon minket. Próbáljunk meg minél több figyelmet fordítani saját feladatainkra és ne foglalkozzunk olyan dolgokkal, amik nem ránk tartoznak. Ennek egyik része egyébként a munkahelyi pletyka is. Ha nem foglalkozunk ezzel, akkor nem keverünk bele egy olyan helyzetbe sem, ami áskálódásba vagy rosszindulatba fordulna. Nem szabad ilyesmikkel foglalkozni a munkahelyen, hiszen oda (elvileg) dolgozni járunk, a megadott teendőket igyekezzünk minél hamarabb és minél precízebben elvégezni, és ne ártsuk magunkat bele más dolgába.

Adj időt magadnak a kikapcsolásra

Nem lehet úgy dolgozni, hogy 8 egész órát a számítógép előtt ülve, vagy a gép mellett töltünk. Meg kell szakítani a munkát, minél többször kis időkre, amikor felkelünk az asztaltól és mozgunk egy picit, kimegyünk a levegőre, vagy a távolabbi víz-automatához sétálunk el, hogy igyunk egy kicsit. A stresszt nem csak a légkör okozza, hanem a monotonitás, a rossz ergonómia ahogy ülünk, a dehidratáltság és a fáradtság. Ha ezek közül néhányat megpróbálunk elpusztítani egy jó sétával, egy pohár vízzel óránként, azzal egy munkaadónak sem lehet baja. Igenis tegyünk azért, hogy ne fáradjunk el olyan hamar munka közben, és ne érezzük nyomasztónak a munkát. Ha már legalább 2 órája nem keltünk fel a számítógép elől, akkor itt az alkalom, álljunk fel, nyújtózzunk, menjünk ki mosdóba, igyunk egy pohár vizet és újult erővel üljünk vissza, de egy másik testhelyzetet vegyünk fel! Például állítsunk a székünk magasságán, vagy a háttámla dőlésszögén, így kicsit változik az ülés, nem azokat az izmokat dolgoztatjuk ülés közben, mint korábban. Fontos, hogy sokat szellőztessünk az irodában, mert a levegőtlen tér még jobban rányomja bélyegét a rossz közérzetre.

Mangoprof

A következőkben néhány "városi legendát" olvashatunk az állásinterjúkról és a pályázásról.

Tévedés 1# :Egy „fullos” önéletrajz már nyert ügyet jelent

Már többször beszéltünk róla, nem futunk újabb köröket. A lényeg, hogy kell a jó önéletrajz, mert anélkül a pályázatunk a kukában landolna, de nem vehetjük 100% sikernek. Ez csak egy kaput nyit meg nekünk, nem többet. Amiket érdemes elkerülni : 5 fő bűn az önéletrajzban

Tévedés 2# :Minden kérdésre van jó válasz

Na erről még nem sokat beszéltünk, talán csak a 7+1 szokatlan interjúkérdés posztban (Itt találod). Az ott szereplő kérdésekre is igaz, hogy bizony nincs jó válasz az interjúkon feltett összes kérdésre! Ha szokatlan, ha nem, sokszor nem a választ magát várják tőlünk, hanem a gondolkodást. Közhelyekkel élve „Nem a cél a fontos, hanem a megtett út.” – ez akármennyire hangzik mű szövegnek, nagyon is igaz az interjún elhangzott kérdések egy részére. Természetesen nem a kulcsinformációt tartalmazó kérdésekre igaz ez, de például arra, hogyan vélekedünk valamiről, tudunk-e gyorsan dönteni és meg tudjuk-e indokolni a választásunkat, ezekre teljesen igaz.

Tévedés 3# :Én elküldtem a CV-met, már csak várok

Ezt a kérdéskört nehéz objektíven megválaszolni, hiszen az ember személyiségétől függ, mennyire megy utána valaminek, amit szeretne. Ha például nem vagyunk annyira rámenősek, akkor is lehet esélyünk egy állás pályázásakor, viszont sokszor beválik az a taktika, hogy a CV elküldése után telefonon vagy e-mailben érdeklődünk utána, fogadták-e jelentkezésünket, érdekeseknek találnak-e minket az állásra. Ezt mindenki maga döntse el, melyik taktikát használja. A rámenős, HR-est zaklató típust, vagy a csendben kiváróst.

Tévedés 4# : „Meséljen magáról” felszólítás irreleváns

A legbutább gondolat, ami eszünkbe juthat, az, hogy ha megkérnek, meséljünk magunkról, azt mondjuk „minden benne van az önéletrajzomban!”. NEM! A hallgatóság tud olvasni és tudják jól, mi van leírva, itt mindenki arra kíváncsi, hogy hogyan tudjuk magunkat előadni, mennyire tudunk strukturált módon gondolkodni, beszélni, időnyomásra is tudunk-e összeszedettek maradni. Tehát jobb, ha elfelejtjük azt, hogy ez a kérdés irreleváns, hiszen van helye az interjún.

Tévedés 5# : Diploma= jó állás

Ez az örök tévhit, ha lesz diplomám, majd jól fogok keresni és jó munkahelyem lesz. Ezt nem tekinthetjük kőbe vésett szabálynak, hiszen az álláshirdetések 50% csak azért írja ki, hogy elvárás a minimum érettségi/szakmunkás végzettség/diploma mert a cég (pl multiknál) ezt várja el. Attól még egy pályázó nem ér kevesebbet a többinél, hogy nincs ugyanolyan papírja. Sőt, nagyon sokszor a diplomával rendelkező jelölt a tiszteletlenebb, érzéketlenebb vagy kevésbé rátermett.

Tévedés 6# :A legjobb jelölt kapja az állást

Ez a is gyakori hiba, amikor azt gondoljuk, hogy akinek minden papírja stimmel, minden tapasztalata megvan, az lesz a befutó. Legtöbbször ugyanis az derül ki, hogy egy állásra tudunk 10 jó jelöltet, de a személyes kompetenciáik miatt egyik sem felel meg, nem tud együtt dolgozni a többiekkel, nem tud nyomás alatt teljesíteni stb.. Sose érezzük kevesebbnek magunkat másoknál csak azért, azt gondoljuk nekünk a nyelvismeretünk gyengébb, vagy nincs annyi év tapasztalatunk, mint nekik!

Tévedés 7# : „jó beszélőkéd van, neked könnyen megy az interjú”

Az utolsó, mégis igen gyakori tévhit, amikor valakit azzal nyugtatunk meg, hogy „nyugi, neked biztosan menni fog az interjú, jó a beszélőkéd”. Ezzel tökéletesen fel tudjuk idegesíteni azt, akinek mondjuk, hiszen attól ő még izgul, másrészt tényleg olyat állítunk, ami nem igaz. A sikeres interjú 10%-a a jó „duma” és minden más a tartalmon, non-verbális kommunikáción és önbizalmon múlik.

Sikeres interjúzást!

Mangoprof

A blogra készített képeket megtalálod itt:

Mangoprof instagram

Gondolkoztunk már azon, mennyire unalmas néha bérszámfejtőnek, logisztikusnak vagy eladónak lenni? Néha mindenki elmereng azon, mi lenne, ha valami teljesen más irányba indulna el és változtatna a munkáján. Nos, ha erre vágynál, itt van néhány igazán különleges munka a világból.

1. Profi ölelő

Külön cégek léteznek a világon azzal a céllal, hogy közvetítsenek nekünk egy profin ölelő embert. Ha egyedül lennénk, és kellene valaki aki jól megölel, csupán 18-20 000Ft-nak megfelelő $-t kell fizetni.

2. Profi alvó

Azt hiszem, ezt nagyon sokan bevállalnánk! Bizony, ezért is fizetnek hotelek, hogy emberek egyedül kipróbálják a szobáikat, ágyaikat. A munka fele az alvás, a másik fele az élmény dokumentációja.

3. Profi gyászoló

Ez annyira különös, hogy csak is Ázsiából jöhet. Bocsi sztereotípiák…Az ázsiai kultúrában azt tartják, hogy a temetésen minél hangosabban sírnak az emberek, a halottat annál jobban segítik a túlvilágra való átkelésben, éppen ezért fel lehet fogadni embereket, akik ordítva, kivetkőzve magukból zokognak a temetésen.

4. Kutyatáp tesztelő

Igen, jól gondoljuk. A kutyatáp tesztelő nem az, aki elviszi a blökit a gyárba, hogy az belekóstoljon az új készítményekbe, hanem az az ember, aki megkóstolja a kutyatápot! Ezt ne is ragozzuk.

5. Búvár pizzafutár

Floridában létezik egy víz alatti hotel, ahova előszeretettel rendelnek pizzát a vendégek és hát hogy máshogy lehetne lejuttatni az ebédet, ha nem búvárokkal?

6. Zsebkendő szagoló

Mindenki használ zsebkendőt…legalábbis reméljük, viszont tudjuk-e melyik, miért olyan illatú amilyen. Nos, nagyon sok munka és még több „szagolgatás” rejlik a háttérben, a profi szaglászók állíttatják be az aromák intenzitását.

7. Sorban álló

Ezeket az embereket fel lehet bérelni, hogy helyettünk álljanak sorba különböző helyeken. Amerikában ennek nagy múltja van - ismerjük a Black Friday-os verekedős szituációkat – ahol az egyes leárazásoknál vagy egy új film premierjén megőrül a (vásárló)közönség. Magyarországon maximum a postai és a kórházi sorban állásra tudnánk használni őket.

Mangoprof

A blogra készített képeket megtalálod itt:

Mangoprof instagram

 Az állásinterjúk nagy része hazánkban eléggé átlagos módon zajlik, viszont sok külföldi példa utal arra, hogy a tengerentúlon kreatív és sokszor különleges módon tesztelik a jelöltek gondolatmenetét. Ezek közül most 7+1-et olvashatunk, a hátterükben rejlő magyarázattal is!

1. Vadászó vagy gyűjtögető?

A legtöbbet említett kérdés egy amerikai interjún. Miért? Mert azonnal el lehet dönteni a válaszból a jelölt személyiségét, erősségeit és gyengeségeit. Ha például egy manapság oly kedvelt közösségi média tartalom készítőt keresünk – igen van ilyen pozíció… de még mennyi... akkor azt a választ várjuk, hogy azt mondja gyűjtögető. Olyan ember, aki szívesen ül neki egy hosszadalmasabb adatelemzésnek, forrásokat gyűjt és szöveget ír. Egy vadászó személyiség nem ezt teszi.

2. Hogyan magyarázná el egy vak és süket számára a zöld színt?

Milyen elborult kérdés az ilyen?! És tudjuk a választ? -nem. Nem is ezt várják tőlünk! Azt várják ebben az esetben, hogy kezdjünk el gondolkodni, kezdjünk el belemenni ebbe a játékba és kérdezzünk! „Ez az ember születése óta vak? Mikortól vak?” – ha tapogatózunk azzal máris nyertünk! Természetesen jó válasz nincs.

3. Matematikai, logikai tesztek.

Ezek csak arra szolgálnak, hogy kicsit eltereljék a témát a száraz interjúkról, és gondolkodásra sarkallják az alanyt. Ilyen például a 3 villanykapcsoló a pincében és egy égő a padláson, vagy a barackfa és a folyó teszt. Egyszerűen meg tudják ingatni az embert, pedig nem szégyen, ha stresszhelyzetben nem tudjuk őket megoldani!

4. Ha választhatna a repülés és a láthatatlanság szuperképességek között, melyiket választaná?

Ez a kérdés tűnik a legbugyutábbnak, ugyanakkor rájöttek az amerikaiak – (ki más), hogy a vezetői képességek és a hozzáállás mérésére tökéletesen alkalmas, ugyanis erre a kérdésre a vezetők a repülést szokták választani, ami átfordítva azt is jelenti, hogy a jelölt szívesen kiáll a közönség elé ahelyett, hogy inkább a háttérben húzódna meg.

5. Mik azok a tulajdonságok, amiket a legjobban és a legkevésbé szeret a legjobb barátjában?

Micsoda csúnya kérdés ez. A csel abban rejlik, hogy mennyire leszünk őszinték, illetve mennyire használjuk az eszünket. Ha ugyanis egyből elkezdjük mesélni, hogy „Peti mennyire nem ért a nőkhöz, viszont a kakaós csiga receptje eszméletlen”, az nem igazán használható információ a HR-es számára. Ha viszont azt mondjuk, hogy „nem szeretjük, hogy túlságosan maximalista, így nagyon nehezen végez határidőkre a munkájával, viszont szeretjük azt az alázatot, amit a munkájában, iskolában és a magánéletben mutat” -egy tökéletes kinyilatkoztatás.

6. Amikor végzünk az interjúval, Ön kimegy az ajtón és talál egy lottószelvényt, amivel nyer 10 millió forintot. Mit tesz?

„Bár így lenne”- ezzel inkább ne kezdjünk. Gondoljuk át, azért kérdeznek 10 millióról, mert az befektetni elegendő, de életünk végéig nem tartani ki, -sem el minket. Arra kíváncsiak itt a HR-esek, hogy azt mondjuk-e, hogy nem is jövünk vissza, nem érdekel az állás. Ugyanis, aki hosszútávra tervez, előre gondolkodik, az azt mondja, hogy „nagyon örülne, befektetné valamibe, majd várná a választ az interjú folytatását illetően”.

7. Hogyan készít el egy rántottát?

Buta kérdés! – Vagy mégsem? Ha elvonatkoztatunk a szokatlan kérdéstől és elgondolkodunk rájövünk, hogy mit is akarnak tőlünk. Azt, hogy mennyire tudunk strukturáltan gondolkodni, mennyire tudunk egy ilyen egyszerűnek tűnő folyamatot tökéletesen levezetni az alapanyagok és eszközök bemutatásától kezdve a végtermék elkészüléséig. A legtöbb gyártócégnél szeretnek a konyhaművészetből meríteni példákat, mert ez hasonlít a legjobban egy „gyártáshoz”. Kell beszerzés, recept, elkészítés, akár csomagolás stb. Így már nem is olyan meglepő kérdés, ugye?

+1 Ha lehetősége lenne egy kollégáját hátráltatni, hogy Ön feljebb jusson a ranglétrán, mit tenne?

Na ez nagyon gonosz, mégis gyakran felteszik. Azt gondolnánk, hogy erre mindenki azt a választ adja, hogy „semmit”. Azaz nem hátráltatná kollégáját a saját előrejutásáért, pedig a 30%-a a megkérdezetteknek azt válaszolja, igen, megtenné. Mit tudunk meg ezekből az információkból? Ha igent válaszol, akkor tudjuk, hogy a jövőben a munkahelyi feszültség központjában állhat az adott személy, aki nem kerüli el a konfliktushelyzeteket. Ha nemet válaszol, akkor sem 100%, hogy igazat mond, de nagy valószínűséggel hisz a becsületes munkában és abban, hogy mindenki a saját eredményei által tud feljebb jutni a ranglétrán.

Sikeres interjúzást!

Mangoprof

A blogra készített képeket megtalálod itt:

Mangoprof instagram

A korábbi 2 részben már megismertük az Interjúzási Kompetencia mátrix sajátosságait, és azt is, melyik pozíció/munkakör milyen interjút takar valójában. Mátrixunk utolsó eleme a Szociális kompetenciák.

Az Inner Value-k utolsó eleme a Szociális kompetenciák, tehát belső értékcsoport. Jellemzően az empátiára és a konfliktus kezelésre gondolunk ha meghalljuk azt, hogy „szociális kompetencia”, pedig ennél sokkal összetettebb dolog. Ide tartozik a kommunikáció, ami tanult, de mégis a belső értékekhez köthető, ugyanakkor az érdekérvényesítés is (aminek eszköze lehet a kommunikáció), aminek egyik legfontosabb eleme a vezetés!

Máris látszik, hogy a szociális kompetencia gyűjtőnév temérdek pozíciónál szóba fog kerülni, lehet az vevőszolgálati specialista, kereskedő vagy akár valamilyen vezetői pozíció. Mint azt már korábban is említettem, nincs olyan, hogy valamelyik kompetenciára 100%-ig rámegy egy HR-es és nem is kíváncsi a többire mellette, de ha mondjuk egy vevőszolgálati specialistát keres, nagy eséllyel fogja a szociális készségek irányába terelni az interjút, mert ez a legfontosabb egy ilyen munkakörben. Tehát mondhatjuk, hogy arányaiban egy ilyen interjú: 60% Szociális, 15% Személyiség, 10% Szakmai és 15% Módszertani részekből áll majd.

Az interjúzási kompetencia mátrix rovat nem kőbe vésett szabály, csupán segítségnyújtás azon pályázók részére, akiknek szükségük van egy kis támogatásra, és nagyobb magabiztossággal indulnak el egy interjúra, ha legalább sejtésük van milyen irányba fog (nagyjából) az elmenni.

Sikeres interjúzást!

Mangoprof

A blogra készített képeket megtalálod itt:

Mangoprof instagram

Korábbi részben megtudtuk, hogy igazából minden interjú kompetenciánkról szól és azt is, hogy az Interjúzási Kompetencia mátrix szerint mik az alapcsoportok egy interjún kompetencia szempontjából. Már az is kiderült, hogy mikor fókuszál a HR-es a Módszertani kompetenciák megismerésére és kiértékelésére, így nincs más hátra mint megismerni a következő két elemet a mátrixból, ezek pedig a Szakmai kompetencia és a Személyiség.

A Szakmai kompetencia egy Learned skill – azaz tanult készség, alapvetően az iskolában megtanultakat foglalja magába. Beletartozik bármilyen, a pályázott pozícióhoz releváns szakmai képzésről hozott tudás, saját tanulmányok, akár saját diplomamunka is. Nem lehet 100%-ig élesen elválasztani a Módszertani kompetenciáktól, hiszen a kettő kiegészíti egymást, de sok olyan munkakör van, ahol elengedhetetlen az erős szakmai tudás és elhanyagolható a megvalósításból szerzett tapasztalat.

Általában pályakezdők esetén irányul az interjú e felé a szegmens felé, hiszen aki még nem dolgozott, nem szerzett fizikailag tapasztalatot, az csak az iskolában megszerzett tudására hagyatkozhat, illetve a HR-es is „csak” ebből tud elindulni. Pályakezdőknél az interjú 65%-a szól erről, 15% a személyiségről és 10-10% a Módszertanról (annak elképzeléséről) és Szociális kompetenciáról.

Pályakezdőkőn kívül még olyan interjún lehet elnyomóan több a Szakmai kompetenciára irányuló kérdés, ahol esetleg szaktanácsadásra van szükség, bár ebben az esetben a Szociális kompetencia is megjelenik, hiszen a szaktanácsadónak el kell tudni érni, hogy rá figyeljen rá a hallgatóság, amit csak kiemelkedő kommunikációval ér el.

A Személyes kompetencia egy Inner value – azaz egy belső értékcsoport, amit nem tudunk – vagy csak kis részben tudunk igazán befolyásolni. Minden olyan személyiségi elem ide tartozik, ami meghatároz minket: szorgalmunk, kreativitásunk, önállóságunk, nyitottságunk és optimizmusunk. Ezt a felsorolást órákig lehetne folytatni, de szerintem érthető a lényege. Sokszor probléma viszont, hogy az álláshirdetéseket úgy fogalmazzák meg, hogy nem nyilvánvaló, milyen személyiségű embert keresnek, és csalódás éri mindkét felet az interjún, amikor kiderül, hogy nem az a jelölt, akire a HR-es számított. Ugyanígy, van, hogy a hirdetés megfelelően, pontosan megírja, milyen embert keresnek, mi pedig jelentkezünk, akkor is , ha tudjuk, hogy totálisan ellenkező személyiség vagyunk. Itt fontos megemlíteni korábbi posztomat arról, hogy legyünk őszinték ÖNMAGUNKHOZ!

http://findmyway.reblog.hu/allaskeresesminden-amit-tudni-kell-a-megfelelo-allas-kivalasztas

Röviden: ne jelentkezzünk olyan hirdetésre, amihez nem illik a tudásunk, tapasztalatunk vagy személyiségünk!

A Személyiség sokszor kulcskompetenciákat foglal magába, így nehéz százalékosan megállapítani, milyen interjúkon mekkora arányban szerepel. Minden pozícióra vonatkozóan meg fog jelenni az interjún egy-egy kérdés formájában, de nagy probléma nem lehet, ha jól van elkészítve a hirdetés és a jelentkező is őszintén alkalmasnak érzi magát a pozícióra. Egy bizonyos, az önéletrajzunk az első árulkodó nyom a személyiségünkről, mert – ahogy már ezt is említettem itt: http://findmyway.reblog.hu/a-modern-cv-titkai az önéletrajz is egyfajta önkifejezés, így ha egy kreatív, jól összeszedett önéletrajzzal pályázunk, ami illik a hirdetéshez, 99%, hogy be fognak hívni minket egy interjúra.

A következő részben: Szociális kompetenciák – hol jön elő, mikor kiemelten fontos

Sikeres interjúzást!

Mangoprof

A blogra készített képeket megtalálod itt:

Mangoprof instagram

Minden interjú lényegében a kompetenciánkról szól, arról, hogy élőben is prezentáljuk erősségeinket és bebizonyítsuk, hogy mi vagyunk a tökéletes választás a pályázott pozíció tekintetében. Az viszont, nem mindegy, hogy egyes kompetenciákra mekkora hangsúly helyeződik egy állásinterjún. Ha eddig nem tudtad mire számíthatsz az állásinterjúdon, most megtudod!

Alapvetően két fő irányba mehet el egy interjú, az egyik az Inner values – belső értékek, a másik pedig a Learned skills – azaz tanult készségek irányába. E kettő valamelyike vezeti az interjú vonalát, míg a másik csak kisebb részben jelenik meg, arányuk pedig attól függ, milyen pozícióra jelentkezünk. Lehet, hogy egy adott pozíció nem igényel kiemelkedő szakmai tudást és 10 éves tapasztalatot, de fontos a személyiség és a kommunikációs készségek, ebben az esetben inkább ezekre erősítenek rá a beszélgetés során, míg akad olyan pozíció is, ahol szinte teljesen mindegy milyen kreatív és empatikus az ember, sokkal fontosabb, hogy szakmailag 100%-os tudással és tapasztalatokkal rendelkezzen.

Interjúzási kompetencia mátrix (IKM) úgy jön létre, hogy a fent említett két fő csoportot két-két kulcskompetenciára bontjuk le. Ezzel már sokkal pontosabban meg tudjuk mondani, egy-egy álláshirdetés milyen típusú kompetenciákat vár el és azt is, mi fog történni az interjún. A képen látható 4 fő csoport a Szakmai és Módszertani illetve a Személyiség és Szociális csoportok. Ez a négy határozza meg a pozíciót.

Olyan munkák, ahol a fizikai megvalósítás a lényeg, a Módszertani részre fog jobban ráerősíteni a HR-es, tehát azt akarja legjobban megtudni, hogy mennyire tapasztalt a jelölt, mennyire tud rendszerben gondolkodni (a munkatapasztalatai segítségével). Ilyenkor teszteket is szoktak alkalmazni, pontosan azért, hogy megtudják mennyire tudja az idejét beosztani, mennyire tudja priorizálni a rá jutó feladatokat és mennyire képes megoldani a problémákat. Százalékosan kifejezve, az interjú a következőkről fog szólni: 70% Módszertani kompetenciák, 10% szakmai kompetenciák, 10% Személyiség és 10% Szociális kompetenciák.

Milyen pozíciók esetében lesz ilyen az interjú: raktárlogisztikai pozícióknál, anyagmozgatóknál, gépkezelőknél, karbantartóknál stb.

Folytatás a következő részben: Szakmai és Személyes kompetenciák - milyen pozícióknál kerülnek előtérbe

Sikeres interjúzást!

Mangoprof

A blogra készített képeket megtalálod itt:

Mangoprof instagram